Ne ess kétségbe, ha kételyeid vannak. Ne kételkedj abban, hogy lehet valami kétséges. De ne vond kétségbe azt sem, hogy ha van kettősség, akkor van egység is, és fordítva. Kétlem, hogy ez mindenki számára kétségtelen tény. Ez persze csak játék a szavakkal, itt a Földön, a harmadik dimenzióban, sűrűségben, ahol egyelőre még a kettősség az úr.
Kételkedni egészséges dolog – sőt, sokkal kívánatosabb, mint mindent elhinni, amit elénk tálalnak. Akkor kerülünk közelebb az igazsághoz, ha magunk próbáljuk megérteni, átlátni, megtapasztalni a dolgokat. Ez esetben nem egy kész világnézetet fogunk jobb híján elfogadni, hanem a saját tapasztalatainkhoz leginkább illő irányokat, válaszokat fogjuk elfogadni; és ekkor is tudjuk, hogy minden nézőpont kérdése, minden relatív, és minden folytonos változásban van. Kivéve az Egyet, az Abszolútot, a Változatlant, amiből minden és mindenki ered.
Abszolút szempontból nincs egység sem – hiszen ha volna, akkor kettősség is létezne. Abszolút nézőpontból nincs semmi; hiszen minden, ami létrejön, el is múlik. Ami egyik pillanatban még létezett, a következőben már el is tűnt. És ehhez, a dolgok létezéséhez mindig kell valaki – hiszen ha nincs senki, aki látná, érzékelné, akkor nem is lenne.
De vissza a kételyhez. Ha már a sok kételkedés, neadjisten kétkedés elhozta azt, hogy összeállt valamiféle kép (ami persze sosem lehet teljes), akkor ez a tapasztalati világkép többé-kevésbé koherens, és könnyebben látható, hogy mi az, ami idomul ehhez, és mi az, ami nem illik bele, mert hamis, hazug, színlelt, gonosz. Ilyenkor már kevesebb bennünk a kétség a megérzéseinkkel, tapasztalásainkkal kapcsolatban, mert sok minden értelmet nyert, mert belül érezzük azt, hogy létezik egy mindentől független Igazság, és ugyan mindenki egy külön világ, de van egy olyan Valóság, ami mindenki számára ugyanaz.
És ha ezt megtaláljuk, és meg is tudjuk tartani, akkor szépen lassan szűnik a kettősség, és megmaradunk az Egység állapotában, ebben a szavakkal le nem írható, üdvös létezésben, ahol nincs helye a kételynek, az ellenállásnak, a bizonytalanságnak. Itt bizonyosság van, nyugalom van, mély csend van. Szépség, szentség, itt és most, összetartozás, szeretet, egyszerűség, megbocsátás, feltámadás, hála, szabadság, béke van.
Szöveg: Füzi
Fotó: Brigi